fbpx

MÁV 475-ös gőzmozdonyok a Brennberg-Ágfalva vonalon

Tárkányi Sándor

Tárkányi Sándor

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest

A MÁV 475-ös típusú gőzmozdonyok 20 éven át húzták-vonták a szénnel teli vagy éppen üres vasúti kocsikat Brennberg és Ágfalva között. 1932-ben, a Duna-Száva-Adria Vasúttársaság megszűnésekor a Magyar Királyi Államvasútak vette át a brennbergi vonal kezelését.

Szerződés a MÁV és az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. között

A Magyar Királyi Államvasutak Szombathelyi Üzletvezetősége 1933-ban szerződést kötött a bánya bérlőjével, az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt.-al. A szerződés tárgya az iparvasút építése, üzemvitele és fenntartása volt.

1803. számú mozdony és a soproni fűtőházi kirendeltség személyzete, amikor a MÁV átvette a vonalat
A fotó 1932-ben készült, amikor a brennbergi vonalat a MÁV vette kezelésbe. A soproni fűtőházi kirendeltség személyzete állt-ült az emlékfotó készítésekor az 1803. sz. mozdony elé. A mozdony korábban a brennbergi bányamenetekkel közlekedett, vagy a tolatómozdony feladatait látta el Sopron Déli pályaudvaron (Lovas Gyula/Tóth Sándor Frigyes gyűjteménye)

Az iparvasútat egész terjedelmében – a vágányhídmérleg, vízdaru és tűztisztító csatorna kivételével – a Rt. költségére a MÁV tartotta fenn. Úgyszintén a pályaőri és pályamesteri szolgálatot is a MÁV látta el. Brennbergbánya és Sopron akna állomásokon a szükséges tolatásokat a bánya saját, Orenstein & Koppel típusú mozdonya végezte.

A MÁV mozdony és vonatkisérő személyzete részére Brennbergbánya állomáson egy helyiség díjtalanul rendelkezésre állt. Itt tartózkodott a személyzet a menetek érkezése és indulása közti időben. A gőzmozdonyok részére szükséges vizet a bánya ingyen bocsájtotta rendelkezésre, az aknaszénért viszont a MÁV-nak fizetni kellett.

Végrehajtási utasítás a bányavasúton végzendő szolgálatra

Az 1935 májusában kelt, 21 oldalas végrehajtási utasítás kimondta, hogy a bányavasúton csak 370-es, 376-os és 475-ös gőzmozdonyok közlekedhettek. A bányavasút bányagondnoksága Ágfalva állomással állami távbeszélővel (vezetékes telefonnal) volt összekötve, melynek költségét a bányaigazgatóság fizette. A szükséges mozdonyt és vonatkisérőket Ágfalva állomás megkeresésére Sopron Déli pu. állította ki.

A bányamenetek csak nappali órákban, tehát virradattól alkonyatig terjedő időben, előre megállapított menetrend szerint közlekedtek. A bányavonatok Brennbergbányán az iroda előtti első, Ágfalván pedig a második vágányra jártak be. A vonatba annyi fékes kocsit kellett besorozni, hogy a vonat össze súlyának legalább 50%-át fékezni lehetett. A fékes (fékbódés) kocsikat egyenletesen, de inkább a vonat vége felé kellett besorozni.

A MÁV soproni Déli vasútállomása egy korabeli képeslapon
A MÁV soproni Déli vasútállomása egy korabeli képeslapon. A szükséges mozdonyt és vonatkisérőket Ágfalva állomás megkeresésére Sopron Déli pu. állította ki. (Elfeledett Soproniak kiállítás gyűjteménye)

A MÁV mozdonya csak vízvételezés miatt és csak nappal járhatott a Sopron akna vízdarújánál. A végrehajtási utasítás 11. pontja rögzítette, hogy a Sopron akna 2. számú vágánya felett lévő mozdonyszín a bányatársaság mozdonyának tárolására szolgál. Oda más mozdonnyal bejárni nem volt szabad. A bányamenetek legalább öt vasúti kocsival közlekedtek.

Annak megelőzésére, hogy a bányából kocsi meg ne szaladhasson, egy biztonsági csonkavágányt építettek Brennbergben. Ez a csonka vágány az állomás Ágfalva irányába vezető kijárati vágánnyal párhuzamosan épült. Tolatáskor a váltó mindig a csonkavágányra vezető állásban volt, így a megszaladó vonat csak a vágány végén lévő földkúpba ütközhetett. Emellett Sopron-aknát és a Brennberg állomást is külön-külön vágányzáró sorompóval zárták le.

A MÁV 475-ös gőzmozdonyok érkezése

A MÁV 1932-ben leselejtezett három jó állapotú 475-ös sorozatú mozdonyt, melyek a későbbiekben a Brennberg-Ágfalva vonalon közlekedtek. A Zalaegerszegen leselejtezett mozdonyok közül a soproni MÁV fűtőházba került a 475.023 és 475.040 számú mozdony. Amikor a 475.040 számút a MÁV egyik műhelyébe állomásították tolatószolgálatra, a 475.011 számú gép érkezett a bányavonalra. Használatuknak a bánya 1952-ben történt bezárása vetett véget.

A MÁV 475. sorozatú, XIV.a osztályú szertartányos mozdonya egy képeslapon
A MÁV 475. sorozatú, XIV.a osztályú szertartányos mozdonya egy képeslapon (Elfeledett Soproniak kiállítás gyűjteménye)

A MÁV XIV a. osztályú, 1911-től 475 sorozatú szertartályos mozdonya egy magyar mellékvonali, hegyi pályára gyártott gőzmozdonytípus volt. A MÁV 475-ös, négycsatlós, szertartányos mozdonyok engedélyezett sebessége 35 km/ó volt. A brennbergi pályán az engedélyezett sebesség ekkor 20 km/ó, a kis íveken pedig 10 km/ó.

Ezek a kis mozdonyok hegymenetben 115, völgymenetben 260 tonnát vontattak. A bányavasút pályájának legkisebb sugarú íve 152 méter volt, amit ezek a kis mozdonyok könnyedén bevettek.

Baleset a Brennberg-Ágfalva vonalon

1943 május 19-én, kisebb baleset történt a bányavasút vonalán. Dömötöri Sándor bányász, Brennbergbánya, Soproni út 4. szám alatti lakos gyermekeivel kiment a földjére babot ültetni. A gyermekei az öt éves, süketnéma László és a három éves Erzsébet vele voltak.

A vasúttól 150 méterre lévő földjén dolgozott, gyermekeit a vonaltól 100 méterre ültette le, az erdőszélen. Kevés idő múlva arra lett figyelmes, hogy az arra menő vonat sípol. Ekkor vette észre, hogy fia nincs ott, ahová ültette. A vonat felé kezdett futni, de akkor már a fiát a vonat vezetője vezette feléje. A gyermek feje bal szeme felett vérzett, amit a bányaorvos ellátott, a fejét bekötözte. Sérülését a bányaorvos 8 napon belülinek ítélte meg.

Németh István mozdonyvezető, Sopron, Vadász u. 28. szám alatti lakos is beszámolt a történtekről. Előadta, hogy 15 órakkor elindult a tehervonattal Brenbnergbányáról Ágfalva felé. 15 óra 15 perckor a 66 km-es szelvénynél észrevette, hogy kb. 100 méterre egy gyermek a vágányon át az erdőbe futott. Ő kétszer sípolt és teljesen lelassította a vonatot.

A 66-os szelvényhez érve a gyermek az erdőből a mozdonynak ugrott és a mozdony elütötte. A mozdonyvezető a gyermeket felvette és átadta érkező apjának, akitől megtudta, hogy a fiú süketnéma.

Töreki István vonatfűtő, Sopron, Tóth Antal u. 18. szám alatti lakos a mozdonyvezető elmondását megerősítette. A mozdonyvezető és a fűtő az esetet írásban jelentette a MÁV Szombathelyi Üzletvezetőségének. A jelentésben szerepelt a mozdony száma is: 370.119. Ezek szerint a brennbergi vonalon ekkor nem csak 475-ös mozdonyok, hanem egy 370-es gőzmozdony is járt.

Kisiklott a MÁV 475.023 számú mozdonya

1947. december 2-án, 16.52-kor, már sötétben, párás, szemerkélő időben indult el a vonat Ágfalváról. A bányatelepre érkezéskor az 1. sz. váltónál a menet megállt. A váltózár felnyitása és a váltó átállítása után lassan, lépésben folytatta útját. A 2. számú váltóra érve, mely az iroda vágányra terelt, a váltót csúccsal szemben érintve a mozdony kisiklott.

Kisiklott mozdony 1915-ben
Kisiklott mozdony 1915-ben (Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Témagyűjtemény  / Vértes Vilmos István gyűjteménye)

A beemelés érdekében a vonatot kísérő ágfalvi állomásfőnök a bányatársaság teherautójával a Sopron Déli pu. fűtőházához mentek. A megfelelő helyreállító személyzet megérkezése után a mozdony beemelését 23.25-kor elvégezték. A kisiklás oka az lehetett, hogy a váltó mellett vezető gyalogúton járkáló személyek a váltót átállították úgy, hogy az nem zárt teljesen.

A december 3-i keltezésű jelentés végén szerepel a mozdony száma (475.023), valamint a mozdony és vonat személyzet is. A mozdony személyzete a Takács vezetéknevű mozdonyvezető és a Kiss fűtő volt. A vonat személyzete egy vonatvezetőből és öt fékezőből állt. A kár szerencsére nem volt tetemes.

Komolyabb baleset 1949-ben

A személyzet lelkiismeretes szolgálatának köszönhetően komolyabb baleset csak 1949-ben történt a vonalon. A bányából lefelé közlekedő vonat nedves időben közvetlenül a vágányzáró sorompónál már megcsúszott. A nagy töltésen fékezte meg a vonatot a kisiklott, majd oldalára fordult kalauzkocsija.

Az ívekkel teli pályán elért sebesség akkora volt, hogy valamennyi kocsiból kiszóródott a szén. A fékezőket pedig ledobták a pályán ugrálva rohanó kocsik. A vonatvezető nem volt a vonaton, mivel ő fel sem tudott szállni a vágányzársorompó bezárása után meglódult vonatra.

Egy, a kisiklott kalauzkocsiból kizuhant polgári utas meghalt. A többiek sérülésekkel bár, de élve szálltak le a vonatról. A mozdony üzemképes maradt, ám abban sem tűz, sem víz nem maradt. Egy segélymozdony vontatta el onnan, ahol az oldalára fordult kalauzkocsi lefékezte.

Forrás: MÁV Irattár; Lovas Gyula: A brennbergi bányavasút, Vasúthistória évkönyv, MÁV Rt., 2000.

Tárkányi Sándor

Tárkányi Sándor

Építész, helytörténész, örökségvédő. A zsidó aranyvonat brennbergi eseményeinek témáját 2017 óta kutatja.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Tárkányi Sándor

Bányász templom vagy templom-kocsma?

A brennbergbányai római katolikus templom építésének történetét már korábban megírták. Az eddigi leírások az épület 1930-as átalakítására fókuszáltak, és nem foglalkoztak az építés előzményeinek az ismertetésével. Jelen írásomban az építmény teljes építéstörténetét beszélem el.

Tárkányi Sándor

5 érv az aranyvonat létezése mellett

Az aranyvonat Sopronban és Brennbergbányán végbement eseményei 1944. december közepétől 1945. március végéig zajlottak le. Az azóta eltelt 76 év elég hosszú idő, ezért többen is azt kérdezhetik: vajon ma rekonstruálhatók az akkori történések? Jelen tanulmányomban öt olyan érvet sorakoztatok fel, amelyekkel bizonyítani kívánom az események valódiságát.

Tárkányi Sándor

MÁV 475-ös gőzmozdonyok a Brennberg-Ágfalva vonalon

A MÁV 475-ös típusú gőzmozdonyok 20 éven át húzták-vonták a szénnel teli vagy éppen üres vasúti kocsikat Brennberg és Ágfalva között. 1932-ben, a Duna-Száva-Adria Vasúttársaság megszűnésekor a Magyar Királyi Államvasútak vette át a brennbergi vonal kezelését.

Érdekel az aranyvonat izgalmas története?

Értesülj első kézből a legfrissebb információkról! Iratkozz fel!