fbpx

Bányász templom vagy templom-kocsma?

Tárkányi Sándor

Tárkányi Sándor

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest

A brennbergbányai római katolikus templom építésének történetét már korábban megírták (pl. Becher Nándor: Mesél a brennbergi múlt). Az eddigi leírások az épület 1930-as átalakítására fókuszáltak, és nem foglalkoztak az építés előzményeinek az ismertetésével. Nyilván azért nem, mivel az alaposabb levéltári kutatást és a témában való mélyreható elmélyedést igényelt. Jelen írásomban az általam felkutatott dokumentumok alapján szeretném ismertetni az építmény teljes építéstörténetét.

A titokzatos „Anstalt Stube” épülete

A brennbergi középületekre (óvoda, templom, orvosi ambulatórium, stb.) jellemző a többszöri átépítés, bővítés körülménye. Ez egyrészt a bányaigazgatóság takarékoskodó, gazdaságos szemléletmódjával magyarázható, másrészt pedig az egyre változó, bővülő építtetői igényekkel is. A templom egy korábbi épület harmadik átépítésével nyerte el mai megjelenését, formáját. De melyik is volt az első épület?

Brennbergbánya központjáról, az egykori szénrakodó térről a legkorábbi, általam ismert fotó, (illetve grafika) az 1890-es évek közepéről származik. A fotón két épület látható, jobbra a bányaigazgatóság kétszintes irodaháza.

Balra pedig egy földszintet és emeletet tartalmazó épület áll, hátul, középen nyolcszögletű toronnyal, melynek csúcsán a bányászjelvény látható. A tornyos épület földszintjére a háromtengelyes homlokzat közepén lehetett bemenni. Az emeleti, nagyobb ablakokkal megnyitott szintet baloldalról, egy lépcsőn keresztül lehetett megközelíteni.

A kép jobb oldalán a bányaigazgatóság irodaépülete, bal oldalon az "Anstalt Stube" feliratú intézet, 1890 körül
A kép jobb oldalán a bányaigazgatóság irodaépülete, bal oldalon az “Anstalt Stube” feliratú intézet, 1890 körül (Soproni Múzeum Fotótára)

Az épületet alacsonyabb hajlásszögű kontyolt nyeregtető fedte, a háromtengelyes hosszanti homlokzat tetején kis attika fal magasodott. Az attika falon az alábbi felirat szerepelt: „Anstalt Stube” (A felirat elolvasásáért köszönet illeti Szemán Attila muzeológust.). Az egykori, német nyelvű felirat intézetként, üzletként fordítható. Funkciója a bányászathoz köthető, mivel a tornyán bányászjelvény díszelgett.

Az épület eredeti terveit nem találtam meg a Soproni Levéltárban, ezért építési ideje csak valószínűsíthető. Az iroda épületről tudjuk, hogy 1872-ben épült. Véleményem szerint a tornyos épület vagy vele egy időben, vagy egy-két évtizeddel később épülhetett, hiszen az 1890 körüli fotón már mind a két épület állt.

A templom funkció előtt iskola működött az emeleten

Az 1910-es, 1920-as években készült fotókon, képeslapokon a bányaigazgatóság irodaépülete mellett egy emeletes, nyeregtetős épület látható. Hossza majdnem kétszerese a korábbi, „Anstalt Stube” feliratú épületének, a nyolcszögletű torony azonban már nem szerepel a képeken.

A lentebb látható, 1914-es keltezésű képeslap alsó képének bal oldalán már a bővített iskola épületét láthatjuk, a kép fölött „Schulhaus” felirattal. Az alagsorban Krausz József üzlete működött, melynek ajtaja és ablakai már egyenes záródásúak. A felső szinten lévő ablakok megegyeznek a korábbi épület ablakméretével és osztásrendjével.

Brennbergi képeslap 1914-ből. Az alsó kép bal oldalán az iskola épülete, Krausz József üzletével
Brennbergi képeslap 1914-ből. Az alsó kép bal oldalán az iskola épülete, Krausz József üzletével (Göncz Archíum)

A brennbergbányai római katolikus hitközség 1930 márciusában Sopron szabad királyi város Tanácsától építési engedélyt kért templom létesítésére. A terveket Füredi Oszkár soproni építész készítette, akinek brennbergi munkásságáról már írtam korábban egy rövidebb, összefoglaló bejegyzést. A tervlapokon a meglévő és megmaradó falakat szürkével, a bontandó falszakaszokat sárgával, az új szerkezeteket piros színnel jelölte a tervező. Az alagsori alaprajz tanulmányozása során remekül rekonstruálható az épület átépítésének három periódusa.

Az alagsori alaprajz jobb oldalán látható az első épületrész 13,30 méter hosszú boltszakaszos helyisége, középen négy oszloppal, raktárhelyiség jelzéssel. Az első bővítés során 10 méterrel lett hosszabb az épület (plusz a falak vastagsága), és a hátsó, lépcsőt tartalmazó tornyot részben meghagyták, mivel itt mentek fel az iskola szintjére. Az alagsor új traktusában működött a Krausz üzlet.

A templom Füredi Oszkár által készített alagsori alaprajza 1930-ból
A templom Füredi Oszkár által készített alagsori alaprajza 1930-ból (MNL GY-M-S Megye Soproni Levéltára)

A Füredi-féle átépítéskor, 1930-ban elbontották a nyolcszögletű torony maradék falait, alapozását és a hozzá vezető folyosót is. A pirossal jelzett új falak a templom oldalsó sekrestyéjének alapozása (jobbra fent), a baloldalon pedig a templomtorony alapozása látható, a hozzá csatlakozó, fedett előtér alapfalaival.

A brennbergi római katolikus templom építése

A bányásztemplom építési költségeit gyűjtések és országos közadakozások adományaiból, valamint a bánya bérlőjének, az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt.-nak a támogatásából fedezték. Az iskolaépület átépítése során a korábbi tetőszerkezetet és padlásfödémet elbontották, a korábban már tárgyalt toronyépület maradványával együtt. Teljesen új tetőszerkezet épült, amely alkalmas volt a 7 db, fából készült csúcsíves ácsolat befogadására, melyek a bányavágatok fa ácsolatára emlékeztetnek.

A templom belső tere építés közben, a csúcsíves kialakítású fa ácsolatokkal
A templom belső tere építés közben, a csúcsíves kialakítású fa ácsolatokkal (Soproni Múzeum Fotótára)

A korábbi iskolaépület egy jellegtelen, egyszerű tömegű építmény volt. Füredi Oszkár zseniális érzékkel nyúlt a történeti templomépítészet egyik klasszikus eleméhez, a csúcsíves ívformához, amit nemcsak a homlokzatokon használt, hanem a belső térben is.

A templom bejárata előtti, fedett előteret is csúcsíves nyílások keretezik, a korábbi iskola ablakait is csúcsívesre alakíttatta át. Az alagsori nyílásokat is egységesítette, valamennyi félköríves kialakítású lett az átépítés után. Ezáltal egy egységes, a történeti templomépületek hangulatát idéző alkotást hozott létre, amely méltán szerepelt A magyar feltámadás lexikonában.

A templom oltárát készítő Herlicska József soproni szobrász, aranyozó és oltárépítő fejléces papírja
A templom oltárát készítő Herlicska József soproni szobrász, aranyozó és oltárépítő fejléces papírja (Elfeledett Soproniak kiállítás gyűjteménye)

A bányásztemplom tornya – a korábbi toronyhoz hasonlóan – a főépület mögé került. A torony a fedett templom előteréből nyíló lépcsőt rejti magában, amely a karzatra vezet fel. Az oltár Herlicska József soproni szobrász, aranyozó és oltárépítő munkája. Az oltár feletti színes üvegablak (Szt. Borbálát, a bányászok védőszentjét ábrázoló) alsó része a temetői kápolnából került át, felső részét 1930-ban készítették.

A templom használatba vételi engedélye 1930. szeptember 10-én kelt, és két feltételt tartalmazott. Az egyik feltétel az volt, hogy a kórus elhelyezését biztosító karzat fából készült könyöklő korlátját a padlóvonala fölött legalább 1,10 méter magasra kellett építeni. A másik feltétel a tűzbiztonságot szolgálta: a belső tér fa burkolatait tűzálló savval vagy olajfestékkel kellett mázolni. A templom felszentelését Papp Kálmán, Sopron város plébánosa végezte 1930. szeptember 28-án.

Hogyan került a kocsma a templom épületébe?

A mellékoltár a régi iskolából került át, felette Czestochowai Mária képével, melyet lengyel hadifoglyok ajándékoztak hálából a településnek 1944 januárjában. A mellékoltárral szemben lévő Szt. Borbála szobrot Rausch József aknász készítette 1920-ban. A templom szépítése a következő évtizedekben tovább folytatódott. A stációs képeket Ágoston Ernő soproni festőművész készítette 1941-ben, a szentély falfestményét pedig Woschinszky Kázmér festőművész alkotta meg 1958-ban.

A templom mellett, a bányaigazgatóság iroda épületének földszintjén működött a „Bányászfalatozó, eszpresszó. Amikor az 1960-as évek elején az iroda épületet elbontották, a korábbi falatozónak új helyet kellett találni. Így került a „kocsma” a templom épület legrégebbi boltozott helyiségébe, amely egykor még raktárként működött. Az eredeti, Füredi Oszkár által készített terveken ez a funkció nem szerepelt. Nagy úr a szükség.

Tárkányi Sándor

Tárkányi Sándor

Építész, helytörténész, örökségvédő. A zsidó aranyvonat brennbergi eseményeinek témáját 2017 óta kutatja.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Tárkányi Sándor

Bányász templom vagy templom-kocsma?

A brennbergbányai római katolikus templom építésének történetét már korábban megírták. Az eddigi leírások az épület 1930-as átalakítására fókuszáltak, és nem foglalkoztak az építés előzményeinek az ismertetésével. Jelen írásomban az építmény teljes építéstörténetét beszélem el.

Tárkányi Sándor

5 érv az aranyvonat létezése mellett

Az aranyvonat Sopronban és Brennbergbányán végbement eseményei 1944. december közepétől 1945. március végéig zajlottak le. Az azóta eltelt 76 év elég hosszú idő, ezért többen is azt kérdezhetik: vajon ma rekonstruálhatók az akkori történések? Jelen tanulmányomban öt olyan érvet sorakoztatok fel, amelyekkel bizonyítani kívánom az események valódiságát.

Érdekel az aranyvonat izgalmas története?

Értesülj első kézből a legfrissebb információkról! Iratkozz fel!