fbpx

A Bauhaus megjelenése Sopronban? A görbehalmi nyugdíjasházak

Tárkányi Sándor

Tárkányi Sándor

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest

Füredi Oszkár nem a Bauhaus iskolájában tanult, hiszen az intézmény megalapítása előtt 6 évvel már megszerezte mérnöki oklevelét. Lapos tetős, egyszerű tömegű görbehalmi nyugdíjasházai mégis korszerű, modern megjelenésűek.

Sopron központjától kb. 8 kilométerre, Brennbergbánya előtt található Görbehalomtelep. A mai Tárna utca északi oldalán az 1920-as évek elején épült cseréptetős kis bányász házak láthatók.

A déli oldalon pedig az 1930-as évek modern nyugdíjas sorházainak látványában gyönyörködik az ide látogató. A telep fő utcájának két oldalán két különböző építészeti stílus képviselői sorakoznak. Ennyit változott a kor építészeti ízlése mindössze 10 év alatt?

Hagyományos, magastetős bányász lakóházak

1921-ben a Sopronvidéki Kőszénbánya Rt. megrendelésére 10 db, 4 lakást tartalmazó lakóház épült magastetős kialakítással. A terveket és a kivitelezést Fejér Lajos okl. építész, budapesti vállalkozó végezte. A 48 m2-es kis bányász lakások előteret, konyhát, kamrát és egy szobát tartalmaztak.

A házakat az utcára merüleges gerinccel, két ötös sorban építették meg, az udvarokon kis melléképületekkel. A bányaigazgatóság részéről a munkálatokat Káldor Árpád és Vajk Artúr okl. bányamérnökök ellenőrízték.

1922-ben immár Földes Ede budapesti műépítész tervei alapján épült meg az U alakú, legénylakásokat tartalmazó, magastetős lakóépület. A magasföldszinten a bejárattól jobbra 5 db kétágyas szobát, középen egy 8 ágyas hálótermet, a bal oldalon egy 12 ágyas hálótermet helyezett el a tervező. Az „alacsony földszint” jobb oldali szárnyában lett kialakítva a konyha és az étterem, plusz egy szobával.

Az U alakú épület mellett 1 db, mögötte pedig 4 db újabb családi munkásház készült, szabadon álló elrendezésben. Egy épületben 4 db, 49 m2-es lakást helyeztek el, szoba, konyha, kamra és előtér helyiségekkel. A lakóházak udvarán sátortetős fabódékban a fáskamra, a WC és a disznóól kapott helyett.

Modern, lapostetős nyugdíjas sorházak: az I. nyugdíjas otthon

1932-ben, a Brennbergi Altisztek és Munkások Segélyző Egyesülete a megrokkant öreg nyugdíjas bajtársai számára megépítette az első nyugdíjas otthont. Az építészeti terveket készítette, valamint a kivitelezést vezette Füredi Oszkár építész. Füredi építészeti tanulmányait 1909-ben a budapesti Műegyetemen kezdte, majd a Müncheni Műszaki Műegyetemen fejezte be 1913 augusztusában.

Az előtérben az 1932-ben épült Görbehalom-telep 19. szám alatti, modern nyugdíjas sorház.
Az előtérben az 1932-ben épült Görbehalom-telep 19. szám alatti, modern nyugdíjas sorház. Az út túloldalán az 1921-ben kialakított 4 lakásos bányász lakóházak (Fotó: Soproni Múzeum Fotótára)

Az I. nyugdíjas otthon (Görbehalom-telep 19.) földszintjén a szoba-konyhás és a garzon lakások közös, V alakú előterekből nyílnak. A szoba-konyhás lakásokat nyugdíjas házaspároknak építették, a garzonokat egyedülállók lakták. Az épület két végén található lépcsőkön keresztül a lakások fölötti padlásterek közelíthetők meg. A lakásokhoz tartozó WC-ket az épület mögött helyezték el, külön építményben.

A lapostetős, kétszintes, fehér épülettömeget egyenletesen tagolja a 6 db bejárat tégla színű előtere, valamint az emeleti záró párkány ellentétes irányú kiugrása. A nyugdíjas sorház alaprajzának részletét és 3 fotóját a Tér és Forma építészeti folyóirat 1934-ben leközölte. Az épület hátsó emeleti folyosóját napjainkra sajnos beépítették, az egykori lapostető fölé magastetőt helyeztek el.

A Tér és Forma építészeti folyóiratban leközölt alaprajz részlet, szoba-konyhás és garzon lakásokkal
A Tér és Forma építészeti folyóiratban leközölt alaprajz részlet, szoba-konyhás és garzon lakásokkal (Fotó: Tér és Forma, 1934, 59 o.)

A II. nyugdíjas otthon

1934-ben az Egyesület újabb nyugdíjas otthont épített, a Görbehalom-telep 18. szám alatt. A II. nyugdíjas otthon terveinek elkészítését és a kivitelezést most is Füredi végezte. Az eredeti tervek azonban nagyobb épületet tartalmaztak, mint a megvalósult állapot. Az L alakú, több lakóegységet tartalmazó nyugdíjas otthon a hosszabb oldalon íves kialakítással készült volna. A tervezet szerint 10 db szoba-konyhás és 16 db garzon lakás épült volna meg.

A megvalósult II. nyugdíjas otthon megjelenésében rokon az első épülettel, azonban a tervező nem másolta önmagát. A 6 db szoba-konyhás és 9 db garzon lakást magába foglaló épület rövidebb az előzőnél, de a tervező az emeletet itt teljesen beépítette. A lapostetős, kétszintes, fehér épülettömeget egyenletesen tagolják a 4 bejárat tégla színű előterei, az emeleti záró párkány azonban itt egyenesen fut végig.

Az emeleti lakások az épület bal oldalán lévő, oldalsó, zárt lépcsőházon keresztül közelíthetők meg. A hátsó épülettömeg kb. 1 méterrel magasabb az utcára néző traktusnál. A bejáratok V alakú előtereinek ritmusában a hátsó, nagyobb épülettömeg – vélhetően folyosót tartalamzó – sávját a tervező kis ablakokkal nyitotta meg.

A fehér, vakolt épülettömeg kő lábazaton nyugszik. Az építkezéshez a kőanyagot Sopron városa ingyen bíztosította. A munkálatokat a Brennbergi Altisztek és Munkások Segélyző Egyesülete részéről Vajk Artúr egyesületi elnök ellenőrízte.

A képeslap a II. nyugdíjas otthon átadása alkalmából készült, 1934-ben
A képeslap a II. nyugdíjas otthon átadása alkalmából készült, 1934-ben (Fotó: Göncz Archívum)

A III. nyugdíjas otthon

1937-ben épült meg a harmadik nyugdíjas otthon, a Görbehalom-telep 17. szám alatt, immár háromszintes, fogatolt rendszerben. A szoba-konyhás lakásokat három, nagy üvegfelülettel megnyitott lépcsőházon keresztül lehet megközelíteni. Lépcsőházanként 3 szinten 6 lakás lett kialakítva, így az otthonban összesen 18 lakás található.

A látszó téglával burkolt, kb. 60 cm-rel kiugratott lépcsőházak tömegei egyenletes arányban osztják a nyugdíjas otthon fehérre festett, lapos tetős tömbjét. A WC-ket tartalmazó kis melléképületeket itt is az épület mögött helyezték el.

A Bauhaus megalakulása Németországban

A Bauhaus iskola 1919 és 1933 között működött Németországban, előbb Weimarban, majd Dessauban, végül Berlinben. Az intézményt Walter Gropius kérelmének megfelelően két iskola, az egykori Nagyhercegi Képzőművészeti Főiskola és Iparművészeti Iskola egyesítésével hozták létre. Alapítója és első igazgatója (1919-től 1928-ig) Walter Gropius építész volt.

A Bauhaus Gropius által megfogalmazott manifesztuma szerint a művészeknek és a kézműveseknek közösen kell „építeniük a jövőt”. A felhívás egy fontos pontja szintén az építésre vonatkozott: „Hozzuk létre közösen a jövő új épületét, amely egyetlen alakban egyesít mindent. Építészetet és szobrászatot és festészetet.” A hivatalos építészeti oktatást Gropius csak 1927-ben indította el Hannes Meyer építész vezetésével. Korábban az érdeklődő diákokat Gropius a magánirodájában foglalkoztatta.

A Bauhaus műhelyeiből számos ikonikus termék, bútor került ki, ilyenek például Breuer Marcell csővázas bútorai. Az iskola Dessauba tervezett épületei az egyik legismertebb modern épületek, melyek 1925-1926 között valósultak meg, Gropius tervei alapján.

Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. Brennbergbányai Bányaigazgatóságának levélborítékja, Füredi Oszkár építésznek címezve
Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. Brennbergbányai Bányaigazgatóságának levélborítékja, Füredi Oszkár építésznek címezve (Elfeledett Soproniak kiállítás gyűjteménye)

Nem Bauhaus, mégis modern?

A közbeszédben már az 1930-as évek Magyarországán is elterjedt volt a „Bauhaus-stílus” a modern építészet címkéjeként. Pedig a modern mozgalomban számos irány megfért egymás mellett. A modern építészet úttörői voltak Le Corbusier francia, Ludwig Mies van der Rohe német autodidakta építészek is.

Füredi nem a Bauhaus tanítványa volt, hiszen az iskola megalapítása előtt 6 évvel már megszerezte mérnöki oklevelét. Lapos tetős, egyszerű tömegű görbehalmi nyugdíjasházai mégis korszerű, modern megjelenésűek. Finoman megkomponált homlokzataik a tervező nagyfokú tehetségéről tesznek tanúságot. A Bauhaus tehát a modernizmusnak egyik meghatározó műhelye volt, de nem az egyetlen.

Tárkányi Sándor

Tárkányi Sándor

Építész, helytörténész, örökségvédő. A zsidó aranyvonat brennbergi eseményeinek témáját 2017 óta kutatja.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Tárkányi Sándor

Bányász templom vagy templom-kocsma?

A brennbergbányai római katolikus templom építésének történetét már korábban megírták. Az eddigi leírások az épület 1930-as átalakítására fókuszáltak, és nem foglalkoztak az építés előzményeinek az ismertetésével. Jelen írásomban az építmény teljes építéstörténetét beszélem el.

Tárkányi Sándor

5 érv az aranyvonat létezése mellett

Az aranyvonat Sopronban és Brennbergbányán végbement eseményei 1944. december közepétől 1945. március végéig zajlottak le. Az azóta eltelt 76 év elég hosszú idő, ezért többen is azt kérdezhetik: vajon ma rekonstruálhatók az akkori történések? Jelen tanulmányomban öt olyan érvet sorakoztatok fel, amelyekkel bizonyítani kívánom az események valódiságát.

Tárkányi Sándor

MÁV 475-ös gőzmozdonyok a Brennberg-Ágfalva vonalon

A MÁV 475-ös típusú gőzmozdonyok 20 éven át húzták-vonták a szénnel teli vagy éppen üres vasúti kocsikat Brennberg és Ágfalva között. 1932-ben, a Duna-Száva-Adria Vasúttársaság megszűnésekor a Magyar Királyi Államvasútak vette át a brennbergi vonal kezelését.

Érdekel az aranyvonat izgalmas története?

Értesülj első kézből a legfrissebb információkról! Iratkozz fel!