Füredi Oszkár nem a Bauhaus iskolájában tanult, hiszen az intézmény megalapítása előtt 6 évvel már megszerezte mérnöki oklevelét. Lapos tetős, egyszerű tömegű görbehalmi nyugdíjasházai mégis korszerű, modern megjelenésűek.
Sopron központjától kb. 8 kilométerre, Brennbergbánya előtt található Görbehalomtelep. A mai Tárna utca északi oldalán az 1920-as évek elején épült cseréptetős kis bányász házak láthatók.
A déli oldalon pedig az 1930-as évek modern nyugdíjas sorházainak látványában gyönyörködik az ide látogató. A telep fő utcájának két oldalán két különböző építészeti stílus képviselői sorakoznak. Ennyit változott a kor építészeti ízlése mindössze 10 év alatt?
Hagyományos, magastetős bányász lakóházak
1921-ben a Sopronvidéki Kőszénbánya Rt. megrendelésére 10 db, 4 lakást tartalmazó lakóház épült magastetős kialakítással. A terveket és a kivitelezést Fejér Lajos okl. építész, budapesti vállalkozó végezte. A 48 m2-es kis bányász lakások előteret, konyhát, kamrát és egy szobát tartalmaztak.
A házakat az utcára merüleges gerinccel, két ötös sorban építették meg, az udvarokon kis melléképületekkel. A bányaigazgatóság részéről a munkálatokat Káldor Árpád és Vajk Artúr okl. bányamérnökök ellenőrízték.
1922-ben immár Földes Ede budapesti műépítész tervei alapján épült meg az U alakú, legénylakásokat tartalmazó, magastetős lakóépület. A magasföldszinten a bejárattól jobbra 5 db kétágyas szobát, középen egy 8 ágyas hálótermet, a bal oldalon egy 12 ágyas hálótermet helyezett el a tervező. Az „alacsony földszint” jobb oldali szárnyában lett kialakítva a konyha és az étterem, plusz egy szobával.
Az U alakú épület mellett 1 db, mögötte pedig 4 db újabb családi munkásház készült, szabadon álló elrendezésben. Egy épületben 4 db, 49 m2-es lakást helyeztek el, szoba, konyha, kamra és előtér helyiségekkel. A lakóházak udvarán sátortetős fabódékban a fáskamra, a WC és a disznóól kapott helyett.
Modern, lapostetős nyugdíjas sorházak: az I. nyugdíjas otthon
1932-ben, a Brennbergi Altisztek és Munkások Segélyző Egyesülete a megrokkant öreg nyugdíjas bajtársai számára megépítette az első nyugdíjas otthont. Az építészeti terveket készítette, valamint a kivitelezést vezette Füredi Oszkár építész. Füredi építészeti tanulmányait 1909-ben a budapesti Műegyetemen kezdte, majd a Müncheni Műszaki Műegyetemen fejezte be 1913 augusztusában.
Az I. nyugdíjas otthon (Görbehalom-telep 19.) földszintjén a szoba-konyhás és a garzon lakások közös, V alakú előterekből nyílnak. A szoba-konyhás lakásokat nyugdíjas házaspároknak építették, a garzonokat egyedülállók lakták. Az épület két végén található lépcsőkön keresztül a lakások fölötti padlásterek közelíthetők meg. A lakásokhoz tartozó WC-ket az épület mögött helyezték el, külön építményben.
A lapostetős, kétszintes, fehér épülettömeget egyenletesen tagolja a 6 db bejárat tégla színű előtere, valamint az emeleti záró párkány ellentétes irányú kiugrása. A nyugdíjas sorház alaprajzának részletét és 3 fotóját a Tér és Forma építészeti folyóirat 1934-ben leközölte. Az épület hátsó emeleti folyosóját napjainkra sajnos beépítették, az egykori lapostető fölé magastetőt helyeztek el.
A II. nyugdíjas otthon
1934-ben az Egyesület újabb nyugdíjas otthont épített, a Görbehalom-telep 18. szám alatt. A II. nyugdíjas otthon terveinek elkészítését és a kivitelezést most is Füredi végezte. Az eredeti tervek azonban nagyobb épületet tartalmaztak, mint a megvalósult állapot. Az L alakú, több lakóegységet tartalmazó nyugdíjas otthon a hosszabb oldalon íves kialakítással készült volna. A tervezet szerint 10 db szoba-konyhás és 16 db garzon lakás épült volna meg.
A megvalósult II. nyugdíjas otthon megjelenésében rokon az első épülettel, azonban a tervező nem másolta önmagát. A 6 db szoba-konyhás és 9 db garzon lakást magába foglaló épület rövidebb az előzőnél, de a tervező az emeletet itt teljesen beépítette. A lapostetős, kétszintes, fehér épülettömeget egyenletesen tagolják a 4 bejárat tégla színű előterei, az emeleti záró párkány azonban itt egyenesen fut végig.
Az emeleti lakások az épület bal oldalán lévő, oldalsó, zárt lépcsőházon keresztül közelíthetők meg. A hátsó épülettömeg kb. 1 méterrel magasabb az utcára néző traktusnál. A bejáratok V alakú előtereinek ritmusában a hátsó, nagyobb épülettömeg – vélhetően folyosót tartalamzó – sávját a tervező kis ablakokkal nyitotta meg.
A fehér, vakolt épülettömeg kő lábazaton nyugszik. Az építkezéshez a kőanyagot Sopron városa ingyen bíztosította. A munkálatokat a Brennbergi Altisztek és Munkások Segélyző Egyesülete részéről Vajk Artúr egyesületi elnök ellenőrízte.
A III. nyugdíjas otthon
1937-ben épült meg a harmadik nyugdíjas otthon, a Görbehalom-telep 17. szám alatt, immár háromszintes, fogatolt rendszerben. A szoba-konyhás lakásokat három, nagy üvegfelülettel megnyitott lépcsőházon keresztül lehet megközelíteni. Lépcsőházanként 3 szinten 6 lakás lett kialakítva, így az otthonban összesen 18 lakás található.
A látszó téglával burkolt, kb. 60 cm-rel kiugratott lépcsőházak tömegei egyenletes arányban osztják a nyugdíjas otthon fehérre festett, lapos tetős tömbjét. A WC-ket tartalmazó kis melléképületeket itt is az épület mögött helyezték el.
A Bauhaus megalakulása Németországban
A Bauhaus iskola 1919 és 1933 között működött Németországban, előbb Weimarban, majd Dessauban, végül Berlinben. Az intézményt Walter Gropius kérelmének megfelelően két iskola, az egykori Nagyhercegi Képzőművészeti Főiskola és Iparművészeti Iskola egyesítésével hozták létre. Alapítója és első igazgatója (1919-től 1928-ig) Walter Gropius építész volt.
A Bauhaus Gropius által megfogalmazott manifesztuma szerint a művészeknek és a kézműveseknek közösen kell „építeniük a jövőt”. A felhívás egy fontos pontja szintén az építésre vonatkozott: „Hozzuk létre közösen a jövő új épületét, amely egyetlen alakban egyesít mindent. Építészetet és szobrászatot és festészetet.” A hivatalos építészeti oktatást Gropius csak 1927-ben indította el Hannes Meyer építész vezetésével. Korábban az érdeklődő diákokat Gropius a magánirodájában foglalkoztatta.
A Bauhaus műhelyeiből számos ikonikus termék, bútor került ki, ilyenek például Breuer Marcell csővázas bútorai. Az iskola Dessauba tervezett épületei az egyik legismertebb modern épületek, melyek 1925-1926 között valósultak meg, Gropius tervei alapján.
Nem Bauhaus, mégis modern?
A közbeszédben már az 1930-as évek Magyarországán is elterjedt volt a „Bauhaus-stílus” a modern építészet címkéjeként. Pedig a modern mozgalomban számos irány megfért egymás mellett. A modern építészet úttörői voltak Le Corbusier francia, Ludwig Mies van der Rohe német autodidakta építészek is.
Füredi nem a Bauhaus tanítványa volt, hiszen az iskola megalapítása előtt 6 évvel már megszerezte mérnöki oklevelét. Lapos tetős, egyszerű tömegű görbehalmi nyugdíjasházai mégis korszerű, modern megjelenésűek. Finoman megkomponált homlokzataik a tervező nagyfokú tehetségéről tesznek tanúságot. A Bauhaus tehát a modernizmusnak egyik meghatározó műhelye volt, de nem az egyetlen.
