fbpx

Brennbergbánya építésze: Füredi Oszkár

Tárkányi Sándor

Tárkányi Sándor

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest

A magyar-osztrák határ közelében, a Soproni-Hegység ölelésében fekszik Brennbergbánya, az egykori bányász település. Brennbergbánya, Görbehalom, Ó- és Új-Hermes telepek Sopron közigazgatási területéhez tartoznak, a városközponttól 8-11 km-re helyezkednek el.

Brennbergbánya számos középületét, Görbehalom és Új-Hermes jó néhány lakóépületét Füredi Oszkár soproni építész tervezte és építette meg az 1920-as és 1930-as években.

Füredi az 1920-as évek közepétől az 1930-as évek végéig számos magas színvonalú lakó és középülettel gazdagította Sopron építészeti arculatát. A megvalósult épületek nagy részét a kor legnevesebb, országos szakmai lapja, a Tér és Forma építészeti folyóirat is bemutatta.

Az 1930. május 31-én megnyitott, liége-i (Belgium) nemzetközi építészeti kiállítás sikeres magyar kiállítói közé is beválogatták munkáit. A kiállításon olyan nevek szerepeltek, mint Árkay Aladár és Bertalan, Lajtha Béla, Hajós Alfréd, Rimanóczy Gyula, Lechner Jenő, dr. Bierbauer Virgil és mások.

Családi háttér, tanulmányok

A család nevében bekövetkezett változás Fleischmann Sándor orvosnak, Füredi Oszkár édesapjának köszönhető. Sándor 1877-ben, 26 évesen döntött úgy, hogy családi nevét Füredire változtatja.

Ily módon már Füredi Sándorként (Komárom, 1851 – Sopron, 1929) kötött házasságot Goldberg Johannával (Dunaszerdahely / Dunajská Streda, Szlovákia, 1859 – Auschwitz, Lengyelország, 1944) 1882-ben. Egy évvel később költöztek Komáromból Sopronba, ahol három fiuk született: Jenő (1883), Artúr (1884) és Oszkár (1890). Jenő édesapja hivatását követve orvos lett, Budapesten telepedett le.

Oszkár szülővárosában, a Soproni Magyar Királyi Állami Főreáliskolában (ma Széchenyi István Gimnázium) érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Műegyetemen, később pedig a müncheni Építészeti Akadémián végezte.

Építészmérnöki oklevelét 1912-ben szerezte meg. Gyakorló éveit Münchenben töltötte Carl Hocheder irodájában, majd Hamburgban John Herbert Rosenthal építésznél dolgozott.

Sikertelen majd sikeres házasság

1924-ben feleségül vette Rawitscher Gyula kreutzburgi rabbi és Schwarczbach Henriette lányát, az akkorra már elvált Rawitscher Zsófiát (sz. 1888), akinek már volt az első házasságából egy fia. Kapcsolatuk nem bizonyult tartósnak, válással végződött.

Második feleségével, Bauch Erzsébet Jozefával (Guntramsdorf, Ausztria, 1906 – Sopron, 1985) 1938-ban kötött házasságot, gyermekük nem született. Erzsébet 1940. augusztus 27-én – a férje iránti elkötelezettségéből fakadóan korábban felvett izraelita vallásról – visszatért a római katolikus hitre.

Füredi Oszkár és második felesége, Bauch Erzsébet házuk teraszán
Füredi Oszkár és második felesége, Bauch Erzsébet kutyájukkal, a Várkerület 67. számú épület hátsó udvari épületének teraszán, 1948-ban (Elfeledett Soproniak kiállítás gyűjteménye)

Brennbergbánya “főterének” épületei

Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. brennbergi bányaigazgatóságának vezetőségével, Breuer György gazdasági, valamint Vajk Artúr műszaki igazgatóval Füredi baráti kapcsolatban állt. Ennek is köszönhető, hogy számos megbízást kapott a bányatelepen.

Vajk Artúr a bányamunkások irányában – a Selmec környéki gyermekéveinek és a bányászok között töltött ifjúságának köszönhetően – különös szociális érzékkel rendelkezett. Életviszonyaik javításának érdekében számos intézkedést foganatosított, a településen több középületet és lakóépületet építtetett.

Az ő megrendelésére valósult meg Füredi tervezésében a hat tantermes népiskola Brennbergbánya “főterén” 1925–27 között, majd ezt követően a 108 gyermek befogadására alkalmas óvoda 1928-ban. Mindkét épület anyaghasználatában – a fehér vakolt, festett felületek mellett – hangsúlyosan jelenik meg a látszótégla burkolat is.

Az 1928-ban épült óvoda és paplak Brennbergbánya főterén
Az 1928-ban felépített óvoda és a mellé épült paplak 2013-ban (A szerző felvétele)

Az iskola alagsori, kiszolgáló szintje téglaburkolattal készült, a tantermeket magába foglaló kétszintes, vakolt fölső épületrész ablakait is tégla pilaszterek választják el egymástól. Az óvoda emeleti ablakait magába foglaló téglaburkolatos sávot a földszinti – az ablakok könyöklőpárkányáig felfutó vakolt felület tartja.

Később az óvoda épületéhez a templom felől kétszintes, téglaburkolatos paplak bővítés épült. Itt az emeleti szinten mintegy 60 cm-rel kiugratott épülettömeg ad a homlokzatnak finom térbeli plaszticitást.

1930-ban szentelték fel Brennbergbánya egyetlen, római katolikus templomát. A templombelső fából kialakított, gótikus ívet formáló tartói a bányajáratok hangulatát idézik. Az épület fotója szintén megjelent A magyar feltámadás lexikonában. A templom bejárati árkádsora, ablakai is gótikus ívben záródnak, az altemplom szintjén a tervező kis múzeumot, irodát helyezett el (A templom építéstörténetének külön tanulmányt fogok szentelni.).

A templommal szemben lévő dombtetőn kőből rakott, két harangot tartalmazó evangélikus harangláb 1938-ban épült.

Görbehalom és Új-hermes lakóépületei

A Brennbergbányai Önsegélyző Egyesület 1932-ben épített először bányász nyugdíjas otthont Füredi tervei alapján a Görbehalom-telep 19. szám alatt. A szoba-konyhás, illetve egy szobás kis lakásokat a tervező finom ritmusban sorolta egymás mellé. A lakások bejáratait tartalmazó, V alakú előterek az egyszerű, kétszintes, fehér vakolt felületű épülettömeget egyenletesen tagolják.

A bejáratok téglaszínű, beugró előtereire rímel a karakteres, első emeleti záró párkány ellentétes irányú kiugrása. Az emeleti lakások egy oldalsó lépcsőn feljutva, a hátsó emeleti folyosóról közelíthetők meg. A nyugdíjas sorház alaprajzát, fotóit a Tér és Forma építészeti folyóirat 1934-ben közölte.

Görbehalom-telep 19. szám alatti nyugdíjas otthon
Görbehalom-telep 19. számú épülete (nyugdíjasotthon), melyet a Brennbergbányai Önsegélyező Egyesület építtetett (a szerző felvétele)

A második bányász nyugdíjas otthon a Görbehalom-telep 18. szám alatt épült, az elsőhöz hasonló stílusban, szintén sorház jelleggel. Itt az emeleti lakások egy oldalsó, zárt lépcsőházon keresztül közelíthetők meg. A hátsó épülettömeg kb. 1 méterrel magasabb az utcára néző traktusnál. A bejáratok V alakú előtere fölött az emeleti párkány itt egyenesen fut végig.

A harmadik bányász nyugdíjasotthon a Görbehalom-telep 17. szám alatt létesült, immár háromszintes, fogatolt rendszerben. A lakásokat három lépcsőházon keresztül lehet megközelíteni, melyek látszó téglával burkolt, kb. 60 cm-rel kiugratott tömegei egyenletes arányban osztják a nyugdíjas otthon fehérre festett, szigorú tömbjét.

A brennbergbányai építkezések sorában a következő létesítmények Új-Hermesen, a kétszintes munkáslakóházak voltak, amelyek 1938-ban valósultak meg. A téglaburkolatú, kontyolt tetős lakóépületek ablakainak szigorú rendjét a fa spaletták nyitott-zárt állapotának spontaneitása oldja. A munkáslakóházak monolitikus tömbjét a lépcsőházat magába foglaló vertikális épülettraktus teszi változatossá.

Új-Hermes telep egyik kétszintes lakóháza
Új-Hermes telep egyik kétszintes lakóháza, az emeleten még eredeti ablakokkal és fa spalettákkal (a szerző felvétele)

Füredi Oszkár munkásságáról a Soproni Szemle helytörténeti folyóiratban 2018-ban írtam egy hosszabb tanulmányt, amely az alábbi linken érhető el: http://soproniszemle.hu/sprn/wp-content/uploads/2020/01/Soproni_Szemle_2018_4web.pdf

Tárkányi Sándor

Tárkányi Sándor

Építész, helytörténész, örökségvédő. A zsidó aranyvonat brennbergi eseményeinek témáját 2017 óta kutatja.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Tárkányi Sándor

Bányász templom vagy templom-kocsma?

A brennbergbányai római katolikus templom építésének történetét már korábban megírták. Az eddigi leírások az épület 1930-as átalakítására fókuszáltak, és nem foglalkoztak az építés előzményeinek az ismertetésével. Jelen írásomban az építmény teljes építéstörténetét beszélem el.

Tárkányi Sándor

5 érv az aranyvonat létezése mellett

Az aranyvonat Sopronban és Brennbergbányán végbement eseményei 1944. december közepétől 1945. március végéig zajlottak le. Az azóta eltelt 76 év elég hosszú idő, ezért többen is azt kérdezhetik: vajon ma rekonstruálhatók az akkori történések? Jelen tanulmányomban öt olyan érvet sorakoztatok fel, amelyekkel bizonyítani kívánom az események valódiságát.

Tárkányi Sándor

MÁV 475-ös gőzmozdonyok a Brennberg-Ágfalva vonalon

A MÁV 475-ös típusú gőzmozdonyok 20 éven át húzták-vonták a szénnel teli vagy éppen üres vasúti kocsikat Brennberg és Ágfalva között. 1932-ben, a Duna-Száva-Adria Vasúttársaság megszűnésekor a Magyar Királyi Államvasútak vette át a brennbergi vonal kezelését.

Érdekel az aranyvonat izgalmas története?

Értesülj első kézből a legfrissebb információkról! Iratkozz fel!