Gondatlan válogatás

Az aranyvonat 105 napja Brennbergbányán

A hadi helyzetre való tekintettel dr. Toldi Árpád parancsba adta, hogy az értékeket az ország nyugati felére kell menekíteni.

A szétválogatott holmi értékesebb részét december 8-án indították el 5 teherautón Sopronkövesdre és Nagylózs községbe.

A teherautók visszaérkezése után a személyzet megkezdte az értékek teherautóba való rakodását, majd a zirci állomáson vagonokba való áthordását.

A december 13-ig megrakott 22 db vagont elindították Brennbergbányára, ahová a szállítmány december 16-án érkezett meg.

Az értékes szerelvényt (a fenti képen látható) MÁV 328-as típusú mozdony húzta fel a brennbergi állomásra.

Dr. Toldi Árpád az aranyvonat egyre bővülő rakományát a brennbergi fürdő épületben szortíroztatta, az óbányai gyakorlat szerint.

A fegyveres őrizet alatt álló vagonokból 2-3 napra való válogatási anyagot szállítottak át – teherautón vagy szekéren – a szénosztályozótól nem messze sorakozó vagonokból, a Borbála akna épület mellett álló fürdő épület nagy medencéjébe.

Egy vagon rakományának a szortírozása 10 napig tartott, több csoport párhuzamosan végezte a munkát, akik fegyveres őrök jelenlétében dolgoztak.

Emlékezem, hogy a háború végén, 1944-ben, télen, 328-as mozdonnyal vitték fel Brennbergbe az ún. »aranyvonatot«. Ez úgy igaz, mint ahogy Isten felettünk van. Ámuldoztunk, mikor ott állt a 328-as gép a szénrakodó állomás egyik vágányán... Hetekig ott volt. Lacsnyi József vonatvezető

Ott bent [a fürdőépületben] láttuk szortírozás közben 3-4 ládában az arany[fog] hidakat. Ez a mai napig nem megy ki a fejemből. Az épület emelete tele volt svájci óra rugókkal, melyek kis szatyrokban voltak, rengeteg volt. Voltak az aranycsomagok, aranylapocskák, amik négyszögletes zacskókban voltak csomagolva. Mikor onnan hazajöttünk, sokszor ránk néztek [a szüleink] és röhögtek, mert arany fejünk volt. Vissza kellett menni a bányafürdőbe lefürdeni, mert akkor még [a házunkban] nem rendelkeztünk fürdővel. Nagyon nehezen lehetett lemosni, arra emlékszem. Dorwekinger József szemtanú

A válogatás szemtanúi

A kiválogatott nemesfémeket kisebb fa ládákba helyezték, és külön helyiségben (óvóhelyen) tárolták őket, amely előtt állandó őrség állt.

A visszamaradt, nagyobb terjedelmű tárgyak visszakerültek a nagyobb méretű fa ládákba, melyeket átszállítottak és fölpakoltak a vagonokba.

A katonák a 9-10 év körüli brennbergi gyermekeket beengedték a fürdő épületbe, akik így szemtanúi voltak a válogatásnak.

Beszámolók szerint brennbergi fiatal fiúkat is „besoroztak” a vonat őrzéséhez, akiket Toldy fém órákkal jutalmazott meg.

A havas, hideg télben a vonatot őrző katonák a helyiekkel üzleteltek, bundáért, óráért élelmiszert kaptak.

A válogatási munka 1945. március 29-ig tartott. Ezen a napon is érkezett még két vagon érték Szombathelyről, melyeknek a válogatására már nem maradt idő.

[A Borbála akna és a fürdő közötti területen] égettünk. Dokumentációkat égettek el, meg a rosszul kicsomagolt ládákból a fülbevalókat meg az aranygyűrűket – nem mindegyiket vették ki – [a csomagolóanyaggal együtt] elégették, és ezek kormosak lettek. Amikor elkobozták ezeket az anyagokat a zsidó családoktól ott sem vigyáztak rájuk, hanyagul volt csomagolva. Itt meg próbálták újra rendezni, de itt meg az idő hajtotta őket, kapkodtak. Dorwekinger József szemtanú