Az aranyvonat 1945. március 30-i, brennbergi indulásának körülményeiről a levéltári dokumentumokban két irat is részletesen beszámol.

Az 1945. április 13. napján kelt, hopfgarteni jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy dr. Toldi Árpád parancsának engedelmeskedve, dr. Avar László (a vonat parancsnoka) 2-3 vagonból porcelánokat és szőnyegeket rakatott ki.

A vagonok kiürítésére azért került sor, mert újabb vagonokat nem tudtak beszerezni, és a háborús termelés vezetésével megbízott minisztériumi tisztviselőket és család tagjaikat menekíteni kellett.

A jegyzőkönyv a lepakolt ládák darabszámát nem említi, csak 15-20 db szőnyeg kirakásáról ír.

Dr. Mingovits István pénzügyőri szemlész 1945. július 24-i nyilatkozatában azt írta, hogy a porcelánokat tartalmazó ládákat a karbid raktár (mai posta épület) mellé rakták ki. Később német katonák a rendelkezésükre átengedett árút kidobálták a vasúti kocsiból, „a gyülekező tömeg pedig kapkodta széjjel.”

Lovas Gyula 1996-ban megjelent, „Magyar vasutak a II. világháború éveiben” című kötetében a brennbergi aranyvonatról szóló írását így zárta: „A kirakott ékszereket, órákat, s értékes textíliákat szemtanúk szerint a zűrzavaros órákban a bányatelep lakossága széthordta”.